A magántőkealapok hazánkban kevésbé ismert vagyongazdálkodási formák, amelyeknek elsődleges célja, hogy a rájuk bízott vagyonból vállalkozásokba fektessenek, nem ritkán fel is vásárolva azokat. Magánszemélyek és intézményi befektetők is használják befektetői céljaik megvalósítására, de a megoldás egyik legnagyobb előnye a tulajdonosokat elrejtő teljes diszkréció. Cikkünkben bemutatjuk a magántőkealapok nyújtotta lehetőségeket Magyarországon.
Mi a magántőkealap?
Befektetési alapot – az elsődleges eszközkategória alapján – értékpapíralapként, ingatlanalapként, kockázati tőkealapként, valamint magántőkealapként hozhatunk létre. Ez utóbbi megértéséhez érdemes onnan közelíteni, hogy miért is szükséges egyáltalán egy befektetési alap létrehozása. A cikkünkben később részletesen is foglalkozunk azzal, hogy milyen okokból érdemes magántőkealapot létrehozni, de a fő cél egyértelműen az, hogy a pénzeszköz elkülönítve, egyfajta önálló jogi személyként jelenjen meg egy invesztíciós folyamatban.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek mi értelme, hiszen magánszemélyként vagy cégként is befektethetünk. Igen, megtehetjük, sőt sokszor ez az egyszerűbb és könnyebben járható út. Ugyanakkor lehetnek olyan érvek a befektetés, amely esetünkben üzletrészvásárlást jelent, elkülönítése mellett, amelyek értelmet adnak a befektetési alapoknak – adózás, transzparencia, vagy éppen az adott tranzakció körüli diszkréció megteremtése.
A befektetési alapok között egyértelműen a kockázati típus az ismertebb (főként a Magyarországon is méltán virágzó startup-kultúra miatt), melyet elsősorban több, kisebb összeg befektetésére hoznak létre. A magántőkealapot ezzel szemben közepes vagy nagyméretű társaságok részben vagy egészében való felvásárlására szokás létrehozni, azzal az egyértelmű előnnyel, hogy annak tulajdonosait nem kötelező nyilvánosságra hozni.
Ki hozhat létre magántőkealapot? Mikor érdemes ezt alkalmazni?
Az USA-ban, ahol már a 80-as évektől kezdve igen népszerű volt ez a befektetési forma, jellemzően csak akkreditált befektetők hozhatnak létre magántőkealapot. Hazánkban az Európai Unió által kijelölt megnevezés az irányadó: magántőkealapot csak alternatív befektetési alapkezelők, azaz ABAK-ok hozhatnak létre. A létrehozáskor az alapkezelő befektetési jegyeket bocsát ki, amelyet a magántőkealap befektetői vesznek át.
Ahogy a fentiekben említettük, a magántőkealap alkalmazásának legfőbb előnye a titoktartás, emellett adózási előnyöket is biztosít.
Mit kell tudni a magántőkealapok működéséről?
A magántőkealap egy alternatív befektetési alap, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Létrehozásának elsődleges célja, hogy az értékpapírjait birtokló befektetők céljainak megfelelő befektetést tegyenek – vállalatrészek megszerzése vagy teljes felvásárlás formájában.
Az alapot csak alternatív befektetési alapkezelők (ABAK-ok) hozhatják létre, értékpapírjait pedig jellemzően zárt körben értékesítik. A befektetési jegyeket jellemzően 180.000 eurótól szokás értékesíteni, a teljes alap létrehozásához szükséges minimum tőke pedig 700.000 euró (a cikk írásának napján ez nagyságrendileg 250 millió forintot jelent).
Milyen előnyei vannak a magántőkealapoknak?
Ezt a kérdést két oldalról is érdemes megvizsgálni, hiszen egyrészt izgalmas kérdés, hogy magánbefektetőként milyen előnyöket élvezhetünk, de hasonlóan felmerül, hogy miért érheti meg egy-egy cégnek, hogy magántőkealapokon keresztül fektessen be.
A cégek számára különösebb jogismeret nélkül látható előnyöket kínál egy magántőkealap befektetése:
- Egy tőkealap-jellegű befektetést nem kell visszafizetni, mint egy bankhitelt, így nem terheli meg a céges cash flowt.
- A magántőkealap befektetése egyértelműen a cég erősítésére irányul, hiszen a befektető csak úgy “jöhet ki jól” az ügyletből, ha növeli a profittermelő képességet vagy a cégértéket (ez a kettő jellemzően azért kéz a kézben szokott járni).
Intézményi és magánszemély befektetők számára a magántőkealapok a következő előnyöket kínálják:
- A magántőkealap struktúrája, tagjai és kedvezményezettjei teljes mértékben a befektetők igényei szerint alakíthatóak ki.
- Hosszútávú befektetési lehetőség: a törvény legalább 6 éves működési időt ír elő, amelynek azonban felső korlátja nincsen.
- A magántőkealapok számára az Európai Unió harmonizálta a jogi környezetet, így minden tagországban hasonló szabályok szerint létesíthető ilyen struktúra.
- A magántőkealap önálló jogi személy, csak az alapkezelő tartozik teljes felelősséggel a működéséért. Ő természetesen érthető okkal, hiszen a jogalkotó arra szeretné ösztönözni, hogy a jogi háttér is támogassa ezt a valóban bizalmi pozíciót.
Milyen adózási előnyei vannak a magántőkealapoknak?
A magántőkealapok által kínált adózási előny a legegyszerűbben úgy írható le, hogy addig nem szükséges adót fizetni, amíg pozitív hozamot nem realizál a befektető. Az első és legfontosabb, hogy a magántőkealapba való befizetés teljesen adó- és járulékmentes, ha nem értünk el vele kimutatható nyereséget, akkor a megszüntetéskor a kifizetés is az.
A magántőkealapok sem TAO-t, sem pedig helyi adót nem fizetnek.
A magántőkealapok pozitív hozama osztaléknak minősül, amely után a világszinten alacsonynak számító 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni (felső korlát nélkül), illetve egy 18,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót (felső korlátja a mindenkori minimálbér 24-szerese, a cikk írásakor ez 4.800.000 forint).
A magántőkealapok akkor kínálnak igazi adóelőnyöket, ha hozamunkat újra és újra befektetjük, kihasználva a struktúra hosszútávú lehetőségeit.
Kérdések
- Mi a magántőkealap? A magántőkealap egy olyan alternatív befektetési alap, amely önálló jogi személyként hozható létre. A befektetési jegyeket jellemzően zárt körnek kínálják.
- Hogyan biztosítja a magántőkealap a diszkréciót? A magántőkealap Magyarországon nem része a tényleges tulajdonosi regiszternek, azaz a tényleges tulajdonost nem kötelező bejelenteni az alapításkor és a működés kapcsán.
- Milyen adózási előnyöket kínál a magántőkealap? A magántőkealapokba irányuló befizetések teljesen adómentesek, pozitív hozam kivétele esetén a magánszemélyek osztalékként adóznak (15% személyi jövedelemadó és 18,5% szocho megfizetésével).