A bizalmi vagyonkezelés (BVK) adószabályozása – magán és üzleti célú felhasználás esetén egyaránt – számos olyan elemet tartalmaz, amelyek nemcsak egyértelműen támogatják ennek a jogi struktúrának az alkalmazását, hanem az adótervezés egyik fontos eszközévé is teszik azt. A gazdasági társaságok és a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyek esetében ugyanis elengedhetetlen az, hogy alaposan megtervezzék működésüket és az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Ennek szerves része az adótervezés is, hiszen az adók mindkét esetben a költségek komoly részét alkotják. Az átfogó adótervezés esetükben meg tudja teremteni annak a lehetőségét, hogy maximálisan kihasználják a számukra törvényileg biztosított adóelőnyöket, és a működésük hatékonyságát támogató módon tudjanak adózni.

A bizalmi vagyonkezelés nyújtotta adóelőnyök eltérő mértékűek lehetnek attól függően, hogy magánszemélyről vagy gazdálkodó szervezetről beszélünk. Legegyszerűbben akkor tudjuk áttekinteni a legfontosabb adóelőnyöket, ha a bizalmi vagyonkezelés egyes fázisaihoz kapcsolódva vizsgáljuk azokat, hiszen eltérő szabályozások vonatkoznak a vagyonrendelés, a vagyonkezelés és a vagyonkiadás fázisaihoz.

A kezelt vagyon önálló társasági adóalany, amelynek van saját adószáma, adóbevallása és éves beszámolója (nem minősül azonban jogi személynek és nem önálló jogalany). Gazdasági társaságként viselkedik a kezelt vagyon adózási és számviteli szempontból, hiszen alanya a társasági nyereségadónak és a helyi adóknak is (iparűzési adó, ingatlan adó stb.), de nem ÁFA alany. A kezelt vagyon adóalapjának megállapítására az általános számviteli szabályok szerint kerül sor és a kezelt vagyon 9 %-os társasági adó fizetésére köteles. Fontos tudni, hogy a kezelt vagyon a helyi iparűzési adó hatálya alá eső adózó és a székhelye szerinti helyi önkormányzat részére helyi iparűzési adóbevallást tenni és az adót megfizetni köteles.

Magánszemély vagyonrendelő esetében a vagyonrendelés adó és illetékmentes folyamat, tőkeként kerül be a kezelt vagyonba a rendelt vagyon. Kivételt képeznek ez alól az egyéni vállalkozók, esetükben eszköz értékesítenek minősül a vagyonrendelés, és ennek megfelelően adózik is.

A vagyonrendelés, vagyis a vagyon átadása bizalmi vagyonkezelésbe sem a vagyonrendelő, sem a bizalmi vagyonkezelő oldalán nem keletkeztet azonnali adófizetési kötelezettséget.

Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 2023. szeptemberi módosítása alapján azonban a vagyonrendelés értékesítésnek minősül. Amennyiben a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelem értékét vagyonrendeléskor magasabb összegben állapítja meg, mint annak a megszerzéskori értéke volt, akkor a különbözet után személyi jövedelemadó kötelezettsége merül fel, amelyhez bizonyos esetekben szociális hozzájárulás megfizetése is kapcsolódhat.

Nem kötelező azonban vagyonrendeléskor piaci értéken bizalmi vagyonkezelésbe adni a vagyonelemeket, de  tudnunk kell, hogy ha a vagyonrendeléskor nem került sor a vagyonelem felértékelésére, akkor az adófizetésre a kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadásakor kerül majd sor. Kivételt képez a fentiek alól az, amikor a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelést a halála esetére rendeli, ebben az esetben a vagyonkezelésbe kerülő vagyonelem adómentes felértékelésére továbbra is lehetőség lesz. A kedvezményezettnek sem kell személyi jövedelemadó kötelezettséggel számolnia akkor, ha a kezelt vagyon tulajdonjoga a vagyonrendelő halála után kerül hozzá.

Ha a vagyonrendelő gazdálkodó szervezet, akkor vagyonrendeléskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a szerződésben meghatározott szerződéses érték eltér-e a vagyonrendelő nyilvántartásában szereplő könyv szerinti értéktől. Amennyiben igen, akkor az adóalap csökkenést vagy növekedést jelenthet a vagyonrendelő számára.

A vagyonkezelés folyamata során az általános szabályoknak megfelelően adóznak a kezelt vagyon bevételei (árfolyamnövekmény, kamat, jog-vagy bérleti díjak), de az osztalékból vagy a bejelentett részesedésből származó jövedelem után nem kell adózniuk. A kizárólag magánszemély vagyonrendelő által kizárólag magánszemély kedvezményezett számára kezelt vagyon (magántrust) esetében lehetőség van arra is, hogy a vagyonkezelő tartós befektetési számlát nyisson a kezet vagyon számára, így az ebből származó tőke és hozam teljesen adómentes lehet 5 év elteltével. A magántrustok esetén amennyiben az adóévben a kezelt vagyonnak kizárólag pénzügyi befektetésből származó pénzügyi típusú jövedelme van (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, opciós díj, követelés) akkor ezek teljesen társasági adómentesek a kezelt vagyon szintjén. Ugyan a kezelt vagyon javára történő vagyonszerzésnek van illetékfizetési kötelezettsége (ingatlan vásárlása esetén például, ha az a kezelt vagyon bevételeiből vagy a vagyonrendelés során rendelt készpénzből történik), azonban amennyiben a vagyonrendelő ingatlant vagy más, az illeték törvény tárgyi hatálya alá tartozó vagyontárgyat ad bizalmi vagyonkezelésbe, a vagyonrendelés ilyen esetekben illetékmentes.

A vagyonkiadás területén a legösszetettebb a bizalmi vagyonkezelés adózása, nagyon sok szempontot figyelembe kell venni ahhoz, hogy az optimális megoldást tudjuk alkalmazni úgy, hogy mindenben meg is feleljünk az adózási szabályoknak (a megfelelő adó- és illetéknemet a megfelelő módon és mértékben használjuk). Az alkalmazandó adózási és illeték szabályok magánszemélyek esetében nagyban függenek a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti rokonsági viszonytól és az adóhonosságuktól. A bizalmi vagyonkezelésből származó tőkekiadás mindig SZJA mentes és illeték sem terheli, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett között egyenes ági rokoni-, testvéri-, vagy házastársi kapcsolat áll fenn. Amire azonban minden esetben érdemes figyelni az, hogy elsőként a hozamot kell kiadni és csak azt követően a tőkét, továbbá fontos tudnunk, hogy előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a hozam SZJA köteles lehet.

Gazdasági társaságok esetében sokkal összetettebb a kérdés, ott még több részletre kell figyelemmel lenni.

Mielőtt a vagyonkiadást választanánk, fontos mérlegelni azt is, hogy magánszemélyek esetében a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályozása lehetőséget ad arra, hogy a vagyont adómentes környezetben tudjuk tartani. Így a kezelt vagyon hozamát a vagyonkezelés keretében újra be tudjuk fektetni a kedvezményezettek számára preferált formában, ami lehet akár ingatlan, nyaraló, vagy egy jacht is.

A tervezés és a felkészülés a bizalmi vagyonkezelés esetében is a siker záloga. Számos más jogi konstrukcióhoz hasonlóan, a bizalmi vagyonkezelés esetében is akkor tudjuk maximálisan kihasználni a törvényileg biztosított előnyöket, ha még a vagyonrendelés előtt alaposan felmérjük a jogviszony összes érintett szereplőjének helyzetét, és az alapján körültekintően megtervezzük a számunkra ideális struktúrát.

A Primus Trust Magyarország elsőként bejegyzett, piacvezető bizalmi vagyonkezelője. Tapasztalt jogi, vagyonkezelési, adózási, compliance és számviteli szakértőkből álló csapatunk a garancia arra, hogy minden esetben olyan egyedi, személyre szabott szolgáltatással álljunk ügyfeleink rendelkezésére, amely maximális védelmet biztosít vagyonuk, valamint bizalmas pénzügyi és céges adataik számára, miközben a legmagasabb adókedvezményeket érik el. Ha bármilyen kérdése van, lépjen kapcsolatba velünk!

A családalapítás és a gyermekvállalás életünk egyik legörömtelibb időszaka, ami azonban tele van bizonytalanságokkal, kérdésekkel és új kötelezettségekkel. Mindannyiunk életében vannak olyan kérdések, amelyeket a legtöbben el akarunk kerülni vagy el akarunk halasztani, de a gyermekeink vagy unokáink jövőjének biztosítása nem tartozhat ezek közé. Bár kellemetlenül érezhetjük magunkat saját elmúlásunkra gondolva, fel kell készülnünk arra is, hogy gyermekeinkről vagy unokáinkról akkor is gondoskodhassunk, ha mi már nem leszünk velük.

Ebben a cikkben azokról a gyakorlati megoldásokról fogunk beszélni, amelyek segíthetnek gondoskodni gyermekeink vagy unokáink jövőjéről, támogatást nyújtanak nekik, és egy kiszámítható és biztonságosabb életet biztosítanak számukra.

Egy szülő elvesztése mindig fájdalmas, de gyermekkorban különösen nehéz. Az átélt óriási traumán túl a gyermekek egész jövőjét leginkább befolyásoló két terület a felügyeleti jog kérdése, illetve a rájuk szállt vagyon eredményes kezelése, pénzügyeik intézése addig, amíg ők erre önmaguk nem lesznek képesek.

Az egyik szülő elvesztése esetén a gyermek felügyeleti jogának kérdése egyértelműbb, a legtöbb esetben az életben maradt szülő kapja meg a teljes felügyeleti jogot. Csak kivételes esetekben és egy nagyon bonyolult, hosszadalmas eljárás keretében térhet el a bíróság ettől a gyakorlattól, de ez nagyon ritka. Mindkét vér szerinti szülő halála esetén és végrendelet hiányában azonban a bíróság kezébe kerül teljes mértékben a gyermekfelügyet kérdése és nagy valószínűséggel azokhoz kerül a felügyeleti jog, akik a gyermekkel a legszorosabb rokonságban állnak, és szoros, már meglévő és bizonyított kapcsolatban állnak velük (nagyszülők, nagynénik, nagybácsik vagy unokatestvérek). Az előbb említett kritériumoknak megfelelő családtag hiányában a családi barátok jöhetnek még gyámként számításba.

Ahhoz, hogy biztonságban tudjuk gyermekeinket és biztosak lehessünk abban, hogy halálunk esetén olyanok gondoskodnak majd róluk, akikben maximálisan megbízunk, időben fel kell készülünk, és gondoskodunk kell arról, hogy legyen egy végrendeletünk, amelyben megnevezzük azokat, akik gyermekünk törvényes gyámjai lehetnek. Ezzel a döntéssel nemcsak sok nemkívánatos következménytől óvhatjuk meg gyermekünket, hanem biztonságot teremthetünk a számára egy nagyon nehéz időszakban is.

A felügyeleti jogon kívül a szülők által felhalmozott vagyon kezelése és a vagyon jövőbeni felhasználása az a másik fontos kérdés, amely alapjaiban meghatározhatja a gyermekek jövőjét. Csak az egyik szülő halála esetén egyértelműbb a válasz erre az esetre. Mindkét szülő tragikus elvesztése alkalmával azonban ez a kérdéskör is kiemelt jelentőséggel bír. A 18 éven aluli gyermekek nem férhetnek szabadon hozzá az általuk megörökölt vagyonhoz, ezért nagyon fontos még időben gondoskodni arról, hogy a rájuk szállt értékeket megfelelően kezeljék és gondozzák, az megtartsa és lehetőség szerint növelje is értékét, és abból a gyermekek vagy unokák szükségleteit a legteljesebb mértékben kielégítsék.

Végrendelet vagy bizalmi vagyonkezelés hiányában a tizennyolc év alatti gyermekek számára a bíróság gyámot jelöl ki, aki szigorú ellenőrzés mellett felügyelheti a pénzeszközök felhasználását, és jogosult a pénzkezelésre. Ez egy összetett eljárás, és az eszközökhöz való hozzáférés – még ha az a gyerekek számára szükséges is – nehézkes. Ezen túlmenően arra sincs ebben az esetben lehetőségünk, hogy meghatározzuk hogyan kezeljék és költsék el a pénzt majd gyermekeink, amikor hozzájutnak ahhoz. A legtöbb gyerek még nem elég érett vagy felelősségteljes ahhoz, hogy teljesen önállóan felügyelje pénzügyeit, amikor eléri azt a kort, amikor hozzáférhet a szüleitől vagy nagyszüleitől örökölt vagyonhoz. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen esetekben sajnos rendkívül magas a vagyon elherdálásának kockázata.

Egy végrendelet elkészítése vagy egy bizalmi vagyonkezelési struktúra felállítása minden szülő számára fontos lépés gyermekei vagy unokái jövőjének biztosítása érdekében. Következésképpen ezt a lehető legkorábban meg kell tenniük, és nem szabad elfelejteni az évek múlásával felülvizsgálni és módosítani ezeket a dokumentumokat, hogy azok mindig naprakészek legyenek. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy a legjobb módszer egy szakember bevonása, aki megteszi a szükséges óvintézkedéseket, és gondoskodik arról, hogy a végrendelet vagy a bizalmi vagyonkezelés megfeleljen minden jogszabályi követelménynek, nem hagyva teret az esetleges támadásoknak.

Azok számára, akik az évek során nagyobb vagyont halmoztak fel, egy végrendelet elkészítése önmagában nem feltétlenül a legjobb út. Hiába van ugyanis egy jól megtervezett végrendelet, az sem tud teljeskörű garanciát nyújtani, hiszen bíróságon, peres úton támadható, amely így hosszú évekre blokkolhatja a vagyonátadást. A legtöbb esetben az optimális megoldás az, amikor az örökhagyó (esetünkben a szülők vagy a nagyszülők) még életükben rendezik a vagyonuk sorsát. Erre egy bizalmi vagyonkezelési struktúra kialakítása az optimális megoldás, hiszen az tudja garantálni azt a biztonságot, rugalmasságot és ellenőrzést, amivel saját elképzeléseik szerint gondoskodhatnak gyermekeikről és unokáikról, akár egész életükben.

A bizalmi vagyonkezelés legfontosabb előnyei a gyermekek számára a szülők elvesztése setén:

– Egy rendkívül nehéz időszakban tiszta helyzetet teremthet a gyerekek és a róluk gondoskodók számára

– A gyerekekről a szülők kívánsága szerint lehet továbbra is gondoskodni

– A gyermekek öröksége a szülők által kijelölt képzett vagyonkezelő (és nem harmadik személy) kezében lesz, így az a szülők által a vagyonkezelői dokumentumokban meghatározott célokat szolgálja.

– A gyerekek és a gyám könnyebben hozzáférhet a költségek fedezésére szolgáló eszközökhöz

A hagyatéki eljárással kapcsolatos tudnivalókról ebben a cikkünkben olvashat részletesebben: https://primustrust.hu/hogyan-kerulhetjuk-el-a-hagyateki-eljarast/

Nagy örömmel jelentjük be, hogy a Chambers & Partners dr. Menyhei Ákos és Dr. B. Szabó Gábor igazgatósági tagokat idén ismételten elsőrangú HNW tanácsadóként (Leader in his field) rangsorolta.

Dr. Menyhei Ákos immár hatodik alkalommal szerezte meg ezt az előkelő minősítést, Dr. B. Szabó Gábor pedig 2019 óta őrzi folyamatosan pozícióját a nemzetközi kutatócég 200 joghatóságot lefedő rangsorában.

A Chambers High Net Worth rangsora egy multinacionális útmutató, amelynek elsődleges célja az, hogy segítsen eligazodni a jogi szolgáltatások nemzetközi piacán jelenlevő szakemberek és cégek között, valamint hozzájáruljon ahhoz, hogy a megbízók megalapozott döntést hozhassanak, amikor kiválasztják a számukra leginkább megfelelő partnert.

A gyakran „etalonként” is emlegetett Chambers rangsor egy független szakmai kutatáson alapul, amelynek során a kutatócég nemcsak információkat gyűjt a felmérésbe bekerülő szakemberekről és cégekről, hanem évente több ezer interjút is lefolytat jogászokkal, könyvelőkkel, adótanácsadókkal és más szakemberekkel, hogy alaposan felmérje a rangsorban szereplő szakembereket és cégeket.

A rangsorban az ügyvédi irodákat és az egyéni ügyvédeket 1 (legmagasabb) és 6 (legalacsonyabb) közötti sávokba sorolják, és a székhelyük szerinti joghatóságban, valamint a szakterületük szerinti országban azonosítják őket. A helyezéseket a következő tulajdonságok alapján állapítják meg:

• Jogi felkészültség
• Szakmai magatartás
• Ügyfelekkel való kommunikáció és együttműködés
• Gazdasági felkészültség
• Elkötelezettség
• Alaposság
• Az ügyfelek által leginkább értékelt egyéb tulajdonságok (ennek részletes leírása itt található: https://chambers.com/about-us/methodology)

A Chambers & Partners rangsorában szereplő szakemberek mindegyike rendelkezik azzal a szakmai tudással, tapasztalattal és felkészültséggel, amely szükséges ahhoz, hogy a nagy (HNW) és ultranagy (UHNW) vagyonnal rendelkező megbízók számára minőségi tanácsadást és jogi szolgáltatást nyújtsanak. A HNW ügyfelek számára készült éves névsor emellett tartalmazza még a vezető könyvelő cégeket, magánbankokat, bizalmi vagyonkezelőket és más egyéb professzionális tanácsadókat is.

A jelentősebb vagyonnal rendelkező családok számára komoly kihívást jelent a családi vagyon kezelése, értékének megőrzése és gyarapítása, valamint annak meghatározása, hogyan tudja ez a vagyon majd hosszabb távon is kiszolgálni a következő generációk igényeit. A jellemzően igen összetett és sokféle elemből felépülő vagyonok kezelése azonban nemcsak magas szintű szakértelmet, hanem állandó odafigyelést is igényel, így egy szakértő bevonása több szempontból is kiemelt fontossággal bír.

Mi is az a Family Office?

A Family Office alapvetően egy magánvagyon kezelő társaság, amely testreszabott pénzügyi és jogi szolgáltatások széles skáláját kínálja tehetős családok számára. A szolgáltatások túlmutatnak a vagyonkezelésen és a pénzügyi tervezésen, lefedik a családi vagyon minden aspektusának komplex, az adott család igényeire szabott kezelését.

A mai Family Office szolgáltatók többnyire ún. többcsaládos irodák, amelyek egyszerre több családot szolgálnak ki. Ezeknek a többcsaládos irodáknak az egyik legfontosabb erőssége az, hogy méretükből adódóan képesek arra, hogy nagy szakértelemmel és átfogó tapasztalattal rendelkező specialistákkal dolgoznak együtt.

Kinek van szüksége Family Office szolgáltatókra?

Minden nagyobb vagyonnal rendelkező család számára előnyös lehet egy Family Office, különösen akkor, ha a családfő személyesen intézi a család pénzügyekkel kapcsolatos összetett kérdéseket. Egy Family Office bevonásával jelentősen le lehet csökkenteni a család pénzügyeiért felelősséggel tartozó személy terheit, mivel így a szakértők lesznek azok, akik éjjel-nappal odafigyelnek a család pénzügyi életére, megteremtve azt a nyugalmat a família minden tagja számára, ami ahhoz kell, hogy szeretteikkel együtt élvezhessék a vagyonuk nyújtotta lehetőségeket.

Milyen szolgáltatásokkal tudja segíteni a családokat egy Family Office iroda:

• Átfogó vagyontervezés
• Ingatlanportfólió tervezése
• Utódlástervezés
• Adótervezés
• Jótékonykodási és ajándékozási tevékenységek tervezése
• Műkincsgyűjtemény, valamint jacht, magánrepülő és veteránautó-gyűjtemény vásárlásával és üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatások
• Pénzügyi tervezés és cash-flow elemzés
• Célalapú befektetés menedzsment
• Vagyonvédelem és kockázatkezelés
• Privát banki tanácsadás
• Adminisztrációs szolgáltatások
• Számviteli és pénzügyi beszámolási szolgáltatások
• Magántőkealapok, kockázati tőkealapok családi alapítványok, trustok és cégek létrehozása és kezelése

A Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. elkötelezett aziránt, hogy ügyfelei számára minden esetben olyan egyedi megoldásokon alapuló szolgáltatást nyújtson, ami maximálisan figyelembe veszi az ügyfelek igényeit, valamint rövid és hosszútávú céljait. Tapasztalt szakembergárdánk készen áll arra, hogy szolgáltatásaink körét az Ön családja igényeihez igazítsa. Független, a nemzetközi piacon is jelentős tapasztalattal rendelkező vállalatként nemcsak a szerteágazó szakértelmet, a megkérdőjelezhetetlen lojalitást, hanem a maximális diszkréciót is garantálni tudjuk ügyfeleinknek.

Melyek a Family Office legfontosabb előnyei?

Egy Family Office bevonása jelentősen csökkenti a nagyobb családi vagyonok kezelésével járó stresszt, miközben nagymértékben növeli a családok lehetőségeit.

A Family Office által nyújtott integrált szolgáltatás biztosítja, hogy a család minden vagyoni kérdése egy kézben fusson össze, és a család segítséget kapjon a legmegfelelőbb szakemberek kiválasztásában és irányításában.

A Family Office nagyon fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott előnye a család bizalmas pénzügyi és üzleti információi feletti védelem, amely korlátozza harmadik felek hozzáférését ezekhez az érzékeny információkhoz.

Egy Family Office szolgáltatása olyan szintű komplexitást, rugalmasságot és gyorsaságot biztosít, amelyet más szolgáltatók és tanácsadók csak ritkán tudnak elérni.

Lépjen kapcsolatba velünk, és ismerje meg hogyan segíthetnek elhivatott Family Office szakértőink eligazodni Önnek a vagyona jelentette kihívások és lehetőségek között egy olyan rendszer megteremtésével, amely segít a generációs célok és a napi tevékenységek összehangolásában.

Korábbi cikkünkben a vagyontervezés kezdeti lépésével, a tervezési fázissal foglalkoztunk. Ebben az összefoglalónkban a megvalósítás és az ellenőrzés legfontosabb lépéseivel szeretnénk megismertetni olvasóinkat.

Vagyontervezés – a megvalósítás folyamata

Miután a tervezési fázisban feltérképeztük a jogilag releváns tényeket, megismertük az ügyfél érdekeit, és meghatároztuk az alkalmazandó jogot, illetve joghatóságot, rátérhetünk a vagyontervezés megvalósítására.

A vagyontervezés klasszikus jogi eszközei a végrendelet, az öröklési szerződés és a házassági szerződés.

A komplexebb vagyonok a fentieknél bonyolultabb struktúrát igényelnek, ezért gyakran használt eszközök a különböző országokban alapított cégek, családi alapítványok és a bizalmi vagyonkezelés (trust). A cégalapítás olyan természetes velejárója a gazdasági életnek, hogy a legtöbben nem is gondolják végig, miszerint a legalapvetőbb vagyontervezési lépést hajtják végre, amikor a vállalkozásban hasznosított és egyúttal kockáztatott vagyont elválasztják a magánvagyontól. A vagyonelemek szétválasztásának gyakori velejárója a felelősség korlátozása is a vállalkozásba bevitt vagyon mértékéig.

A cégek bevonásával végzett vagyontervezés következő lépcsőfoka még országhatárokon belüli: az üzleti kockázattal járó tevékenységek szétválasztása a befektetett eszközöktől és egyúttal a tevékenység anyagi kockázatainak felelősségbiztosítással történő fedezése. Klasszikus példa erre egy olyan cégstruktúra felállítása, ahol az ingatlan, a termelőeszközök és a termelés három különböző cégben van működtetve, így a termelőegység üzleti kockázata lehatárolható a konzervatívabb üzletpolitikát követő ingatlan- és eszközbérbeadásról.

Megfelelő üzemméret felett érdemes a vállalkozási és személyes vagyont vagy egy részét nemzetközi egyezmények védelme alá helyezni. A TFEU (Treaty of the Functioning of the European Union) az egyik legalapvetőbb védelmi rendszer, amely az EU-állampolgárok alapvető jogait, köztük a letelepedés szabadságát biztosítja. Ezt egészíti ki a kettős adóztatás elkerüléséről és a befektetések védelméről szóló egyezmények rendszere. Miután ezen utóbbi két csoportba tartozó szerződések bilaterális egyezmények, és így országonként eltérő tartalommal jöttek létre, ezért minden esetben egyedi vizsgálat szükséges a vagyontervezés során.

Öt-tízmillió euró feletti vagyon esetén – számos személyes körülmény figyelembevétele mellett – a vagyon egy részének tulajdonlása (de nem élvezete!) leválasztható a magánszemélyről. Ebben az esetben érdemes családi alapítványt vagy bizalmi vagyonkezelést (trustot) bevonni a zökkenőmentes generációváltás érdekénben. A családi alapítvány és a bizalmi vagyonkezelés lényegében ugyanarra a problémára kíván megoldást adni, csak más-más nézőpontból megközelítve. A családi alapítvány jogi személy, míg a bizalmi vagyonkezelés (trust) kötelmi jogi megállapodás. Mindkét megoldás használható a vagyontervezés során, de a trust, a kötelmi jogi megoldásból eredően, lényegesen nagyobb rugalmasságot kínál, mint a családi alapítvány. Ez utóbbi inkább a hosszú távú, több generációra szóló vagyontervezés eszköze, míg a trust alkalmasabb nemcsak a hosszú távú, hanem adott esetben akár csak néhány hónapos strukturálási igények megoldására.

A bizalmi vagyonkezelés a generációváltással kapcsolatos problémák megoldása mellett jól alkalmazható a vagyontervezés során olyan esetekben is:

• ahol a magánszemély által végzett tevékenység kizárólag vagy fő szabály szerint csak korlátlan felelősség mellett gyakorolható, mint az ügyvédek estében (ebben az esetben a trust a felhalmozott családi vagyon szeparációját hivatott ellátni a csak személyesen, vagy csak korlátlan felelősség mellett gyakorolható tevékenységtől);
• olyan üzleti titoktartást igénylő ügyekben, ahol valamely vagyontárgy megvétele vagy eladása esetén a tényleges tulajdonos kilétének ismerete árfelhajtó vagy éppen árcsökkentő szerepet játszhat;
• ahol a tényleges tulajdonos nem kívánja a piac tudomására hozni tulajdonosi mivoltát;
• vállalatfelvásárlások során, ahol a szerződéskötés és zárás időpontja eltér egymástól, és jelentős gazdasági érdek mutatkozik a szerződéskötéskori status quo megőrzése iránt;
• kiskorú vagy cselekvésképtelen hozzátartozók érdekeinek védelmében;
• ha a tulajdonos, illetve a vagyonrendelő akarata eltér a kötelezően alkalmazandó öröklési szabályoktól;
• ha a különböző országokban elhelyezett vagyonelemek rugalmas, és az egyes nemzeti adminisztrációtól mentes kezelése és a kedvezményezetteknek történő átadása szükséges;
• olyan üzleti vállalkozásokban, ahol a partnerek szeretnék teljes mértékben biztosítani azt, hogy a vállalkozás az eredetileg lefektetett szabályok szerint folytassa működését;

A felsorolás szinte a végtelenségig folytatható, alapvetően csak a jogászi fantázia és az adó- és illetéktörvények tudnak határt szabni a hasznosítás módozatait illetően.

Folyamatos ellenőrzés

Az elkészült vagyonterv folyamatos felülvizsgálatot és módosítást igényel a gazdasági, üzleti és jogi környezet változásainak dinamizmusával megegyezően. A jól összeállított vagyonterv biztosítja azt a rugalmasságot, hogy jogszabályi változás vagy a gazdasági környezet változása miatt alkalmatlan részek leválaszthatók vagy átalakíthatók legyenek. Ennek megfelelően a vagyontervező sohasem fejezheti be a tervvel kapcsolatos munkát teljes egészében, hiszen időről időre elő kell venni, felül kell vizsgálni és a diszfunkciókat korrigálni kell.

A vagyontervezés előnyei

A vagyontervezés legfőbb előnye, hogy biztosítja az ügyfél számára a vagyonelemeinek átruházása feletti kontrollt oly módon, hogy az kiterjedjen az átruházás idejére, az átruházott vagyon mértékére és a kedvezményezett személyek körére. Lehetséges, hogy az ügyfél valamennyi elképzelése nem valósítható meg, de a vagyontervezés biztosítja az átláthatóságot, és a rendelkezésre álló megoldások, valamint azok feltételeinek megértését az ügyfél számára, így már csak önmagában ezért is érdemes jól átgondolni a vagyonelemek elhelyezését.

A globalizáció nemcsak az üzleti tevékenyégeket, hanem a családok összetételét is folyamatosan formálja.  A határokon átívelő gazdasági tevékenységek, a világ különböző pontjain jelenlevő vagyonelemek és érdekeltségek, valamint a családok sokfélesége folyamatos kihívások elé állítja a vagyontervezéssel és vagyonkezeléssel foglalkozó szakembereket. Cikksorozatunk első részében megkíséreljük meghatározni a vagyontervezés pontos fogalmát, illetve tervezési fázisának legfontosabb kérdéseivel is megismerkedhetünk.

Mi a vagyontervezés?

„A vagyontervezés az az eljárás, amely során egy magánszemély vagy család elrendezi a vagyonelemek halál esetére szóló átruházását. A vagyonterv célja a vagyon lehető legnagyobb mértékű megőrzése a kijelölt kedvezményezetteknek és rugalmasság biztosítása a vagyon tulajdonosának. A vagyontervezés során a legnagyobb próbatételt az adójogi szabályok összehangolása és optimális alkalmazása jelenti.”¹

A vagyontervezés jellegénél fogva érinti az öröklési jogot, a biztosítási jogot, a bizalmi vagyonkezelést, a társasági jogot, ingatlanjogot, értékpapírjogot, adójogot és az illetékek szabályozását. Ennél fogva a vagyontervezés legfontosabb eszközei jogi szempontból a végrendelet, a családi alapítvány, a bizalmi vagyonkezelés (trust), a különböző országokban alapított és irányított cégek, valamint az életbiztosítások.

A vagyontervezés során ezen egyenként jól ismert, és egyenként szinte valamennyi ügyvéd által alkalmazott jogi megoldások megfelelő kombinációja, és szükség esetén nemzetközi környezetbe helyezése jelenti a legnagyobb kihívást.

A vagyontervezés az előre látható és nem látható akadályok, falak és árkok legyőzésének a művészete, de nemcsak az adott jogrendszeren belül, ahol össze kell egyeztetni az ügyfél akaratát az öröklési, adózási és illetékszabályokat, hanem legtöbbször mindezt különböző országok joghatósága alá eső személyek és vagyonelemek figyelembevételével. A tervezést tovább bonyolítja, hogy jó eséllyel különböző jogi alapokra – kontinentális vagy esetjogi – épült országok joghatósága alá tartozik az érintett személyek vagy vagyonelemek egy része.

A sikeres vagyonterv kialakításának a kulcsa a különböző szakterületeken és országokban tevékenykedő szakemberek – ügyvédek, adószakértők, pénzügyi tanácsadók – munkájának koordinációja és a különböző jogterületeket és joghatóságokat érintő jogi kérdések megértése.

Milyen fázisai vannak a vagyontervezésnek?

A különböző országok különböző jogrendszereit érintő vagyontervezési folyamat kiegészül a vagyonkezelési és a könyvelési kérdések megválaszolásával is. Cikkünkben most a tervezési fázis legfontosabb kérdéseivel fogunk foglalkozni.

1, A jogilag releváns tények feltérképezése

• Az első és legfontosabb az ügyfél és családja személyes helyzetének feltárása, az állampolgárság(ok)ra, adóalanyiságra, családi állapotra, gyermekekre és egyéb leszármazókra is kiterjedően.
• A pénzügyi helyzet és az egyes vagyonelemek elhelyezkedésének megismerése.
• Az egyes vagyonelemek kezeléséért és adminisztrációjáért felelős személyek és az alkalmazott struktúra megismerése.
• Az ügyfél bizalmát élvező tanácsadók megismerése, és annak feltárása, hogy milyen szakterületen rendelkeznek tapasztalattal és milyen feladatot teljesítenek.

2, A releváns érdekek meghatározása

• Mi az ügyfél célja?
• Mennyi szabadságot élvez az ügyfél a céljai elérése során?
• Van-e valamiyen jogi kényszer, amely befolyásolja az ügyfél céljait?
• Az előre látható megoldás finanszírozható-e a rendelkezésre álló vagyon hozamaiból, és ha igen, milyen hosszú ideig?
• Az ügyfélnek és családjának szükséges jövedelem biztosított-e? (Itt gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az ügyfelek egy jelentős része nincs tisztában sem a rendelkezésre álló jövedelem éves mértékével, és a jövőben előrelátható bevételekkel, sem pedig éves kiadásaival!)
• Van olyan forrásadó, amely nem igényelhető vissza, vagy nem számítható be más országban megfizetendő adóba?
• Van-e bármilyen olyan ok a jogi és pénzügyi körülményeken kívül, amely akadályozza az ügyfelet céljai megvalósításában?

3, Az alkalmazandó jog és a joghatósággal rendelkező bíróságok meghatározása

• Mely államnak/államoknak van joghatósága?
• Milyen jog alkalmazandó az egyes vagyonelemekre, különös tekintettel a külföldi ingatlanra, bankbetétre, értékpapírokra?
• Amennyiben az ügyfél házasságban vagy kapcsolatban él, melyik állam családi joga alkalmazandó, és mik ennek a következményei a vagyontervre nézve?
• Amennyiben az ügyfél vagy családtagjai országhatáron átlépve lakóhelyet változtatnak, okozhat-e ez konfliktust a családi vagyoni jogban vagy az öröklési jogban?
• A lakóhelyváltoztatás előtt kötött házassági szerződés érvényes és kikényszeríthető marad-a az új lakóhely szerinti országban is?
• Milyen jogai vannak a családtagoknak a vagyonra halál vagy válás esetén?

Sorozatunk következő cikkében a vagyontervezés megvalósításával és az ellenőrzéssel fogunk foglalkozni. Felvázoljuk majd azokat a megoldásokat és bonyolultabb struktúrákat is, amelyek a komplexebb vagyonok esetében jelenthetnek biztos és hosszútávú megoldást.

A Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. vezető szakemberei 25-30 éves nemzetközi szakmai tapasztalattal rendelkeznek a jogi- és adótanácsadás, a vagyontervezés, a vagyonkezelés és a trust management területén, ügyfeleinket az igényeik szerint egyedileg megtervezett megoldásokkal szolgáljuk ki annak érdekében, hogy családi értékeiket ötvözni tudják a folyamatos fejlődéssel.

Hivatkozások:

1, A Cornell Egyetem Jogi Karának definíciója szerint