A bizalmi vagyonkezelés révén jelentős adóelőnyök érhetők el, de ez még a vagyonrendelést megelőzően alapos szakmai körültekintést és tervezést igényel. A jogviszony szereplőinek, a kezelt vagyonnak és a vagyonkezelés alatt keletkezett hozam adójogi helyzetét, valamint a bizalmi vagyonkezelés időtartamát mintegy mátrix szerűen vizsgálva kell tudni felállítani azt a vagyonkezelési tervet, melynek pontos betartásával lehet csak az adóelőnyöket realizálni.
Mindazonáltal néhány szabály általánosságban is megállapítható.
- A vagyonrendelés, vagyis a vagyon átadása bizalmi vagyonkezelésbe sem a vagyonrendelő, sem a bizalmi vagyonkezelő oldalán nem keletkeztet. adófizetési kötelezettséget. A vagyonrendelés tehát adósemleges műveletnek minősül, melynek a legnagyobb előnye az, hogy bármilyen vagyontárgy (például ingatlan, céges részesedés) bizalmi vagyonkezelésbe adható anélkül, hogy adóterhekkel kellene számolni. Ez még abban az esetben is így van, ha a kezelt vagyon értékét a felek a vagyonkezelési szerződésben nem annak névértéke vagy szerzési értéke, hanem tényleges piaci értéke alapján határozzák meg. Utóbbi különösen az SZJA hatálya alá eső vagyonrendelő vonatkozásában jelenthet adóelőnyt, hiszen amennyiben a vagyonkezelő idővel értékesíti a kezelt vagyont, a piaci értéket képviselő befolyó vételárat, mint tőkét fogja kiadni a kedvezményezettnek, amely – a lentiekre is figyelemmel – jó eséllyel adó- és illetékmentes jövedelem lesz a kedvezményezett oldalán.
- Az adóteher általában csak a vagyon és hozamának a kedvezményezett részére történő kiadás során merülhet fel, de mindaddig él az adóhalasztás lehetősége.
- A rendelt vagy kezelt vagyon sajátos jogi képződmény. Egyfelől nem önálló jogalany, nem minősül jogi személynek, másfelől azonban a társasági adóról szóló törvény alapján önálló adóalany saját adószámmal és adóbevallással. A számviteli törvény hatálya alá is tartozik, és ennek alapján pénzügyi beszámoló és mérleg készítésére is köteles. Adó és számviteli szempontból tehát a kezelt vagyon úgy viselkedik, mint egy gazdasági társaság. Ebből következőleg, a jelenlegi magyar adórendszer minden olyan eleme, amely adókedvezményt vagy adómentességet kínál a gazdasági társaságoknak, vonatkozik a „kezelt vagyonra” mint a társasági adó alanyára. Ily módon a bizalmi vagyonkezelés alkalmazható a leggyakrabban használt adótervezési struktúrák kialakításához.
A vagyonkiadás során a kezelt vagyont két részre kell osztani: tőke és hozam. A tőke esetében a vagyonkiadás során illetékfizetési kötelezettsége áll fenn a kedvezményezettnek. Nem áll fenn ez a kötelezettség, ha a kedvezményezett nem más, mint a vagyonrendelő, illetve, ha a kedvezményezett a vagyonrendelőnek házastársa vagy egyenesági rokona. A hozam kiadása esetén a magánszemély kedvezményezettnek úgy kell adóznia, mintha osztalékot kapna.