A bizalmi vagyonkezelés a generációváltáshoz kapcsolódó vagyontranszfer egyik legfontosabb, de nem kizárólagos eszköze. Az emberi élet véges természetéből fakadóan mindenkinek szembe kell néznie azzal, hogyan adja tovább az élete során felhalmozott vagyont a következő generációnak, vagy utód hiányában milyen – általában jótékony – célra fordítsa azt.
A hagyatéki eljárások gyakorlata azt igazolja, hogy hosszú ideig nincs jogi bizonyosság a hagyaték tartalmát és az örökös, tulajdonos személyét illetően. Minden örökösödési ügyben ki kell ugyanis várni az állami jóváhagyást a hagyaték és annak új tulajdonosait illetően és így az örökhagyó halála és az örökösök tulajdonszerzésének állami elismerése között hosszú idő, extrém esetben évek telnek el. Bármilyen jogvita az örökösök között akár évekkel is elnyújthatja az eljárást, amelynek következtében nincs a tulajdonjog gyakorlására jogosult személy. Aktív, napi döntéshozatalt igénylő hagyatéki vagyon esetén egy elhúzódó hagyatéki eljárás, döntésre jogosult személy hiányában a vagyonelem értékvesztését, rosszabb esetben teljes elértéktelenedését okozhatja.
A bizalmi vagyonkezelés a generációs vagyontranszfer során az alábbi esetekben lehet az ajándékozás, a végrendelet, az öröklési szerződés vagy a törvényes öröklés alternatívája:
- Amennyiben a tulajdonos szándéka a vagyon teljes vagy részleges átruházása akár élők között akár pedig halál esetére, az ajándékozási vagy öröklési szerződéshez, a végrendelethez vagy a törvényes öröklésszabályaihoz képest a bizalmi vagyonkezelés rugalmas és differenciált feltételrendszertől függő juttatást (vagyonkiadást) írhat elő, ami lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek között akár időben, akár pedig arányaiban eltérő módon kerüljön felosztásra a vagyon állaga és/vagy annak hozama. A bizalmi vagyonkezelési szerződésben vagyonrendelő meghatározhatja a tőke/hozam kiadási időpontját, akár dátumhoz, akár életkorhoz, akár pedig feltételhez, eseményhez kötve.
- A tékozlás megakadályozására vagy méltatlanná válás esetén is alkalmazható a bizalmi vagyonkezelés, a juttatás ugyanis a végintézkedéstől eltérően részletekben, akár csak a hozamokra vonatkozóan is teljesíthető, felfüggeszthető vagy akár meg is szüntethető, meghatározott feltételek bekövetkezése esetén.
- Amennyiben a vagyonrendelő el kíván térni a kötelezően alkalmazandó öröklési szabályoktól akkor ezt a bizalmi vagyonkezelés útján megteheti, szabadon eldöntve, hogy ki, mikor és milyen mértékben részesülhet a vagyonból és annak hozamaiból.
- Az úgynevezett „multijurisdictional family” esetében, amikor a család tagjai különböző joghatóságok területén élnek és vagyontárgyaik és befektetéseik is különböző országok területén találhatóak, a bizalmi vagyonkezelés hatékony megoldás lehet arra, hogy a vagyonrendelő halála esetén versengő joghatóságok esetén ne kelljen több országban is hagyatéki eljárást lefolytatni.
- Kiskorú, cselekvőképtelen vagy önálló jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozókról történő gondoskodás előre megtervezett és intézményesített megoldása is lehet a bizalmi vagyonkezelés, biztosítva azt, hogy a vagyonrendelő halála után is megfelelő ellátásban, iskoláztatásban stb. részesüljön a túlélő házastárs, kiskorú vagy cselekvőképtelen családtag.
- Amennyiben a vagyonrendelőnek több kapcsolatból származó gyermeke van, vagy a számításba vehető örökösök közötti viszony nem felhőtlen és feltételezhető, hogy vita keletkezik a hagyaték körül, a bizalmi vagyonkezelés megfelelő eszköz a viták és az ebből fakadó vagyonvesztés megakadályozására.
- A családi tulajdonban álló vállalkozások továbbadásának, a tervezett és irányított generációs vagyontranszfer fontos eszköze a bizalmi vagyonkezelés, amelynek használatával a vagyonrendelő befolyása a vagyonra a bizalmi vagyonkezelés időtartama alatt fenntartható. Csökkenthető ezáltal – többek között – a vagyonhoz kapcsolódó családi viszályok esélye és nagyobb valószínűséggel tartható egyben a vagyon, vagy folytatható sikeresen a családi vállalkozás.