Cégértékelésről leggyakrabban startupokkal kapcsolatban hallhatunk, hiszen a befektető bevonása tipikus terepe ennek a tevékenységnek. A színfalak mögött azonban több olyan üzleti élethelyzet is adódik, amikor jól jön az, hogy tudjuk, mennyit ér a vállalkozásunk. Cikkünkben bemutatjuk ezeket az eseteket, valamint azt, hogy milyen módon számolhatjuk ki a cégünk értékét.
Milyen esetekben van szükség cégértékelésre?
Mint minden más vagyontárgy esetében, egy vállalkozásnál is akkor van szükség értékelésre a leggyakrabban, ha részleges vagy teljes értékesítésen gondolkozunk. Cégeladások során a cégérték megállapításának módszere, valamint a tényleges ár a legkritikusabb tényező – gyakran számtalan tárgyalás alapját képezve.
Résztulajdonosok bevonása esetén is fontos tudnunk a cég aktuális és jövőbeni, várható értékét. Ilyen esetek lehetnek a befektető bevonása, a tőzsdére lépés, a munkavállalói részvényesi program indítása.
Egyéb esetek, amikor szükség lehet a cégérték megállapítására:
- Joint venture vállalkozás létrehozása
- Különböző M&A aktivitások (például összeolvadás vagy felvásárlás)
- Cégértékhez kötött vezetőségi bónuszok megállapítása
- Tulajdonrész fedezetként vagy biztosítékként való bevonása esetén
- Számviteli és adózási okokból
Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cégértékelés során?
A cégértékelési folyamat első lépése – függetlenül a használt metodikától – a célok meghatározása. Értelemszerű, hogy még a legnagyobb objektivitás mellett is másként értelmezünk bizonyos kockázatokat akkor, ha eladunk, mintha vásárolnánk. Jellemző, hogy a pénzintézetek szigorú kockázatkezelése a legrosszabbat feltételezi minden vagyonelemről, így fedezetként valószínű, hogy sokkal kisebb értéken tudnánk beszámoltatni egy magas kockázatú startup üzletrészt, mint egy szakmai befektető bevonásánál.
A cél mellett olyan tényezők befolyásolják a megfelelő módszer kiválasztását, mint az aktuális világgazdasági helyzet, a piac lokális és nemzetközi alakulása, a cég ezen belül elfoglalt pozíciója, a vizsgált időszak sikerei és céges hírei, a brand értéke, vagy éppen a jövőbeni tervek és azok realitása. Szinte a végtelenségig sorolhatóak azok a tételek, amik az eszközök és kötelezettségek, bevételek és egyéb tételeken túl akár szubjektív alapokon is nagyban befolyásolhatják a cég értékelését.
Függetlenül a választott értékelési modelltől, külső érdekelt fél esetén mindig lefolytatásra kerül egy úgynevezett “due diligence”, azaz átvilágítás. Ennek célja, hogy feltárja mindazon belső folyamatokat, amelyek akár pozitív, akár negatív irányba befolyásolhatják a cégértékelést.
Mit kell tudni a saját tőke alapú cégértékelésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni?
Az angol nyelvben csak liquidation value-nak nevezett metódus lényege, hogy a cég értékét a tulajdonában lévő eszközök vélt eladási ára határozza meg. Nem összetévesztendő a könyv szerinti eszközértékkel, hiszen ebben az esetben az értékbecslő azt határozza meg, hogy mekkora összeget kapna ma a tulajdonos akkor, ha mindent eladna. Könnyen belátható, hogy ezzel a módszerrel kevés esetben tárható fel egy vállalkozás valódi értéke.
A saját tőke alapú cégértékelés azokban az esetekben alkalmazható sikerrel, amikor a cég valóban nem rendelkezik más értékkel, csupán a tulajdonában lévő tárgyakkal, szoftverekkel vagy gépekkel. Egy csődközeli gyár esetében, ahol az újraindításról már nem lehet szó, a saját tőke alapú értékelés jól lefedi a várható folyamatokat.
Ugyanakkor a legtöbb cég valódi értéke jelentősen túlmutat ezen vagyontárgyakon, így nem alkalmazható ez a módszer olyan esetekben, ahol a vállalkozás szellemi tulajdonát, a meglévő és jövőbeni potenciális szerződésállomány értékét vagy éppen a felépített céges brandet is figyelembe szeretnék venni.
Mit kell tudni a szorzószámos cégértékelésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni?
A szorzószámos cégértékelés esetén a szakma olyan általánosan használt, iparágankénti szorzókat használ, amellyel az EBITDA, a könyv szerinti érték, az árbevétel vagy az adózott eredmény kerül multiplikálásra. Ebben az esetben tehát a cég értékét az aktuális teljesítőképessége és egy jövőbeni várható növekedés határozzák meg. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, melynek alapját korábbi tranzakciókból származó adatok teszik ki.
Bár laikus szemmel nézve ez a módszer szintén nem vesz figyelembe számtalan kritikus tételt, amelyek jelentősen befolyásolhatnák a végeredményt, a szakmai konszenzus mégis hatékony megoldásnak tartja. A szorzószámos metodika nagy hasonlóságot mutat az ingatlanpiacon is megszokott értékbecslésekkel, ahol szintén a múltbéli eladások alapján következtetnek egy-egy ingatlan értékére.
A módszer pontosan ebből adódóan olyan területeken alkalmazható a legnagyobb pontossággal, ahol nagy számban történnek hasonló tranzakciók, így a startupok körében gyakori megoldás. Új iparágak, különleges technológiák vagy éppen eltűnőben lévő szektorok, leszakadó régiók esetében nem a legprecízebb értékelési fajta.
Mit kell tudni a gazdasági hozzáadott érték alapú elemzésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni?
Nyereséges cégek esetén alkalmazható a gazdasági hozzáadott érték alapú elemzés, amely kimutatja, hogy a befektető egy relatív értelemben vett kockázatmentes pénzügyi befektetéshez képest mekkora extrahozamot tud realizálni a cégbe történő befektetés által.
Előnye, de egyben hátránya is, hogy az adózott eredményből indul ki, amely egy régóta működő, komplex, több cégből álló cégcsoport esetében nem mindig tükrözi annak valódi teljesítőképességét.
Mit kell tudni a diszkontált cash-flow elemzésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni?
A DCF-módszer a leginkább elfogadott megoldás a cégérték meghatározására, melynek alapelve, hogy a cég adott időszakban vett várható jövedelmeit veszi alapul és erre alkalmaz egy szubjektív csökkentő szorzót, azaz diszkontot.
Előnye, hogy a számítás alapját a cég valós teljesítménye és tervei adják, ugyanakkor semmi nem garantálja, hogy a jövőben egy-egy, a cégtől akár teljesen független tényező nem befolyásolja a teljesítőképességet.
Olyan cégek esetében érdemes alkalmazni, amelyek már stabilan működnek és nemcsak több éves, jól dokumentált múlttal rendelkeznek, de képesek realisztikusan számszerűsíteni a jövőben várható profittermelési képességet is.
Ezen a négy módszereken kívül még máshogy is meg lehet határozni egy cég értékét?
A piacon számtalan példát láthattunk már alulárazott felvásárlásra, de olyan helyzet is előfordult, amikor jelentősen túlárazott akvizíció történt. Több példa kötődik a Facebookhoz, amely az Instagramot 1 milliárd dollárért vásárolta fel, és – a számtalan negatív hang ellenére – szinte azonnal megtérült a befektetése. Míg a 19 milliárd dolláért megvásárolt VR szemüveggyártó, az Occulus egyelőre nem tűnik az évszázad dealjének.
Piacra, cégre, a vezetőség elképzeléseire válogatja, hogy mikor-melyik módszert érdemes alkalmazni. A fentieken túl íme néhány további alternatíva:
- Piaci kapitalizáció: a részvényérték alapú számítás
- Várható megtérülés alapú számítás
- Az “annyit ér, amennyit adnak érte” módszer
A fentiekből jól látható, hogy nincsen egyetlen univerzális módszer. Nincsen tuti recept, amely 100%-os objektivitással mutatja be a cég értékét. Emiatt különösen fontos, hogy független szakembert vonjunk be a folyamatba, aki többféle módszert alkalmazva határoz meg egy olyan értéksávot, amelyen belül a tárgyaló felek már könnyebben meg tudnak egyezni egy pontos összegről.
Miért érdemes bizalmi vagyonkezelésbe adni a cégtulajdont értékesítés előtt?
Az időben, jól tervezett módon bizalmi vagyonkezelésbe kiszervezett cégtulajdon komoly adóelőnyöket biztosíthat a tulajdonosok számára. A magánszemélyeket ugyanis egy sztenderd értékesítési folyamatban a kapott vételár után SZJA fizetési kötelezettség terheli. Bizalmi vagyonkezelő bevonásával azonban az üzletrész tőkeként kerül kiadásra a magánszemély részére, amely adó- és illetékmentességet élvez.
Ugyan a kezelt vagyon, mint a bizalmi vagyonkezelésbe adott üzletrész tulajdonosa nem önálló jogi személy, de önálló adóalany (saját adószámmal és adóbevallással), ezért a mindenkori adókedvezményt vagy -mentességet lehetővé tévő szabályok rá is vonatkoznak. Emiatt a leghatékonyabb és legoptimálisabb megoldás üzletrész értékesítése esetén a bizalmi vagyonkezelő bevonása.
Kérdések
1. Mikor van szükség cégértékelésre? Leggyakrabban cégeladás vagy befektető bevonása okán merül fel a cég értékének meghatározása, azonban emellett számtalan más helyzetben, többek között adózási, eredménymeghatározási vagy éppen átalakítási folyamatokban is kiemelkedő szerepet játszhat.
2. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cégértékelés során? Az értékelés célja, a cég kora, a piaci helyzet, a termékkör vagy szolgáltatások és technológiák újszerűsége, valamint az iparági trendek egyaránt befolyásolják azt, melyik módszert érdemes választani.
3. Milyen cégértékelési módszerek vannak? Számtalan cégértékelési módszer áll a rendelkezésünkre, azonban mindegyik más-más alapon és megközelítéssel kalkulál. Nincsen univerzálisan működő metódus, és mindegyik módszer tartalmaz szubjektív elemeket, így az adott helyzeten múlik, hogy például a gazdasági hozzáadott érték alapú módszer vagy éppen a diszkontált cash-flow elemzés lesz a felek érdekeit leginkább szolgáló megoldás.