A vagyonrendelés (II.)

Szóval, miért is jó az a vagyonrendelés? Mint arra, a legutolsó bejegyzésem végén már utaltam, most a szokásosnál egy kicsit hosszabb leszek.

Miért? – azaz, mi a vagyonrendelő motivációja és szándéka a vagyonrendeléssel?

Korábban már írtam valahol, hogy a bvk-nak csak az emberi képzelet szab határt, ami azt jelenti, hogy a vagyonrendelési szándékot számtalan akarat és szempont motiválhatja, amelyeket legfeljebb tipizálni tudunk. Mindenesetre, mint ahogy kollégáimnak és ügyfeleimnek, most Neked is azt ajánlom, hogy a bvk-ra vonatkozó részletes jogi ismeretek hiányában is legalább addig a kérdésfelvetésig juss el, hogy az adott családi, öröklési, vagyoni, üzleti, adózási, charity stb. probléma megoldására a bvk. eredményes megoldás tudna-e lenni? Meglepődve fogod tapasztalni, hogy az esetek igen nagy hányadában a válasz "igen" lesz. A részletes hatásfelmérést és a gyakorlati kivitelezést persze már tanácsos szakemberre bízni.

Az elvileg is elképzelhetetlen teljesség igénye nélkül tehát a legtipikusabb motivációs erők a bvk. létrehozásával kapcsolatban a következők:

  • A hosszadalmas, merev és nem ritkán kockázatos hagyományos öröklési szabályok mellőzésével egy rugalmas generációs vagyontranszfer biztosítása. A bvk. jogintézményi bevezetésének egyes számú jogpolitikai indoka egyébiránt pont ez volt. Különösen indokolt a bvk. alkalmazása olyan esetben, ahol az utánunk következő generációra transzferálandó vagyontárgy valamilyen aktív vagyonelem, pl. egy sok embert foglalkoztató termelő üzemet tulajdonló társaság többségi részesedése, ahol még az átmeneti "tulajdonos nélküliség" is felmérhetetlen vagyoni és szociális károkat tud okozni. (Ne feledjük, hogy az aktív kereső képes lakosság több mint felét pontosan az olyan, jobbára családi tulajdonban álló, kis- és középvállalkozások foglakoztatják, ahol a tulajdonos halálával szinte törvényszerűen beálló zavarok időbeli elhúzódása már nem csak az adott család magánügye.)

  • Vagyonvédelmi (asset protection) megfontolások érvényre juttatása. Tudomásul kell venni, hogy a vállalkozói és üzleti lét kéz a kézben jár a különféle kockázatokkal és veszteségekkel, azok nem elkerülhetők, jogszerű minimalizálásuk azonban a vállalkozó, annak családja és végső soron az egész társadalom érdeke, s mint ilyen nem csak elemi jog, de egyben kötelezettség is. Akár a vállalkozói, akár a magán vagyon biztonságba helyezése a bvk. eszközeivel a legkézenfekvőbb megoldás e téren. A vagyonrendeléssel a vagyon egy része kikerül a vagyonrendelő tulajdonából, így az a vagyonrendelő hitelezőivel szemben is biztonságba kerül. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a bvk-t nem lehet rendeltetés ellenesen használni, azaz alkalmazása nem eredményezhet fedezet elvonó ügyletet, amelynek már súlyos kártérítési és büntetőjogi következményei is lehetnek. Éppen ezért a bvk. vagyonvédelmi célokra történő felhasználását csak alapos körültekintés mellett és az ügy összes körülményének alapos feltárását követően javasoljuk. Egyszerűbben szólva, a bvk. nem alkalmas már létező és nem vitatott hitelezői igények fedezetének elvonására, de igenis alkalmas lehet a vagyonnak a jövőbeni és előre teljesen fel nem mérhető kockázatok és esetleges hitelezői igények előli időben történő biztonságba helyezésére.

  • A házastársi vagyonközösség merev szabályaival szembeni alternatíva. Noha terjedőben van nálunk is, a házassági szerződés, kulturális minta, hagyomány és tömeges alkalmazás hiányában sohasem fog beépülni a magyar közgondolkodásba. A házasságkötéskor még rendszerint fennálló érzelmekkel, mint a szerelem, a tapintat és a tisztelet, a vagyoni kérdésekről folytatott diszkurzus a hazai kultúrkörben nem összeegyeztethető. (Pedig nem mindenhol van ez így. Ellenpéldaként talán elég, ha csak az erős vallási gyökerekből táplálkozó zsidó kultúrkörre gondolunk, ahol a házassági szerződés rabbi általi nyilvános felolvasása ugyanolyan szerves része még a modernkori zsidó házasságkötési ceremóniáknak is, mint a sátor vagy a pohártörés.) Ezt a fajta magánjogi szégyenlőséget tudja áthidalni a bvk-nek az a változata, amikor a házasulandó felek, még az "igen" kimondása előtt rendelik fennálló vagyonukat külön-külön bvk-be, akár ugyanannál a vagyonkezelőnél is, és ezzel a házassági vagyonközösséget kizárólag és egyértelműen csak a házastársi életközösség ideje alatt szerzett vagyonra korlátozzák. (Az un. "prenaptual trust" az USA trust gyakorlatában napjainkra rendkívül elterjedté vált.)

  • Üzleti diszkréció (anonimitás) biztosítása. Mindenkinek, így a hatóságoknak is érdemes megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a sikeres üzleti tranzakcióknak és a vállalkozói hatékonyságot fokozó komfortérzésnek egyik záloga a lehető legnagyobb mértékű diszkréció. Sajnos a modernkori jogfejlődés ennek egyre kevesebb teret enged világszerte pl. az olyan egész egyszerűen betarthatatlan szabálytömegnek a társadalomra kényszerítésével, mint a pénzmosás elleni normák, vagy a globális platformra épülő automatikus adóinformáció csere, de említhetnénk a tényleges tulajdonosok notórius és fanatikus felkutatására tett ugyancsak nemzetközi kezdeményezéseket is. A bvk. rendszerében azonban még mindig vannak jelentős tartalékok a szabályozás sajátosságaiból fakadóan, vagyis – kevésbé eufemisztikusan fogalmazva – az üzleti diszkréció a bvk. alkalmazásával még mindig magas fokon biztosítható.

  • Üzleti tranzakciók (pl. cégvásárlás) minden érintett fél számára történő biztonságos lebonyolításának biztosítása. Ennek a bvk-nek az alapsémája az, hogy egyfelől a vevő helyezi bvk-be a vételárat, másfelől az eladó az eladandó társaság üzletrészét vagy részvényeit, majd a tranzakciós feltételek maradéktalan teljesülése esetén a vevő az üzletrészt vagy a részvényeket, míg az eladó a vételárat kapja meg vagyonkiadás formájában. (A vagyonkiadásról egy későbbi bejegyzésben még majd bőven lesz szó.) Azaz, bvk. szempontból úgy az eladó, mint a vevő vagyonrendelő és egyúttal kedvezményezett is. A forma a letét kapcsán már ismerős lehet, a tartalom azonban annál lényegesen komplexebb.

  • A holding társaságok funkciójának kiváltása. Számos esetben egy társaságnak semmilyen más célja és rendeltetése nincsen, mint hogy egy operatív, rendszerint külföldi leányvállalat tulajdonosi jogait gyakorolja, lássa el annak finanszírozását feltőkésítés vagy tagi kölcsön formájában és fogadja a leányvállalat által fizetett osztalékot. Ezt a passzív vagyonkezelői, azaz holding tevékenységet a bvk. is el tudja látni minden akadály nélkül, ráadásul egy társaságnál rugalmasabban és lényegesen költséghatékonyabban. Hovatovább jelentős addicionális előnyöket tud biztosítani egy holding társasághoz képest:

    • a kezelt vagyon (ti. a leányvállalat üzletrésze) mérlegét, ellentétben a holding társaságéval, nem kell itthon közzétenni (persze a leányvállalat saját mérlegét a székhely ország szabályai szerint rendszerint közzé kell tenni);

    • a holding társaságok esetében a leányvállalat székhelye szerinti ország adóhatóságaiban rendszeresen felmerülő kétség, hogy az adóhonosságot megalapozó irányítás és ellenőrzés helye ("place of management and control") nem is a holding társaság székhelye szerinti országban van; ez bvk. esetében – figyelemmel az aktív bizalmi vagyonkezelő cégre, mint a leányvállalat tulajdonosára – fel sem merülhet;

    • ebből fakadóan a holding társaságok esetében az adóhatóságok által rendszerint ugyancsak vitatott tényleges gazdasági jelenlét ("real economic substance") fennállta sem lehet kétséges bvk. alkalmazása esetén.

  • Adóoptimalizálási és adótervezési lehetőségek kihasználása. A bvk. alkalmazása révén jelentős és minden szempontból jogszerű adómegtakarításra van mód, de a halasztott adófizetés lehetősége a vagyonkiadás mikéntjének szabályozásával szinte mindegyik bvk-ben benne rejlik.

  • Jótékonyság (charity). Noha a magyar jogi kultúrkör a jótékonyság egyes számú intézményének ma még az alapítványt tekinti, nagyobb rugalmassága és a non-profit szférában különösen nem mellékes költséghatékonyabb működtetése folytán a bvk. e téren is szép karrier előtt áll. Az angolszász világban az oktatás, kultúra, művészet és szabadidős tevékenységek finanszírozásának és támogatásának legfőbb intézményrendszere a trust.

A fentiekben a bvk-nek csak a legtipikusabb felhasználási módjait igyekeztem röviden bemutatni. De ne feledd! Azt a kérdést mindig tedd fel magadnak, hogy a konkrét ügyedben és problémádra a bvk. jelenthet-e hatékony megoldást. És ha a válaszod "igen", úgy keress meg.

A következő bejegyzésben a vagyonrendelési "hogyanra" keressük a választ és ígérem, hogy meg is fogjuk találni.