Miért nem kell a bizalmi vagyonkezelés? (A legtipikusabb averziók)

"Nem bízok én senki másban, sokszor még magamban sem" – mondta nekem egy olyan ismerősöm, aki a mai napig is egy olyan "offshore" struktúrában tartja nem kis vagyonát, amely struktúrában sem a külföldön bejegyzett cég un. "névleges" igazgatóját, sem a cég ugyancsak un. "névleges" részvényesét nem ismeri, azokat soha nem látta, velük soha nem beszélt, legfeljebb a külföldi "offshore cégszolgáltató" itthoni képviselőjével tartja a kapcsolatot. Érdekes módon a bizalmi deficit a teljesen ismeretlenekkel szemben nem áll fenn, csak olyanokkal szemben, akiknek tevékenységét akár napi szinten is tudná ellenőrizni, és akik tevékenységüket a törvényben előírt pénzügyi biztosítékokkal is kötelesek fedezni. Ezzel együtt kétségtelen tény, hogy a "bizalom" a bvk. intézményének egyik alappillére és nem csak az elnevezésből következően.

"Az offshore még mindig sokkal jobb" – hajtogatják még olyan szakemberek is, akik tisztán látják ma már maguk is, hogy az offhorenak egyszer és mindenkorra befellegzett, de ami rövid távon benne van, azért még lehajolnak. Ezeknek a struktúráknak az igazi veszélye nem abban áll, hogy az "Akármilyen szigeteki" szolgáltató a "saját nevére íratja" az ügyfele vagyonát. Az ellenőrizetlenségből és az ellenőrizhetetlenségből fakadó negligencia a szolgáltató részéről lényegesen nagyobb károkat tud okozni. Továbbá, ezek a struktúrák mai általános viszonyaink között nem hatékonyak, nem biztonságosak és főleg egyre kevésbé működtethetők. Elég, ha csak arra utalok, hogy ezeknek a struktúráknak ma már bankszámlát sem nagyon lehet nyitni, legfeljebb csak olyan bankoknál, amelyeknek állandósult levelező banki problémáik vannak, vagyis amelyek pillanatok alatt kint találják magukat a nemzetközi fizetések rendszeréből, azaz ügyfeleik bankszámlája akár hosszabb időre is "befagy".

"Nagyon drágák vagytok!" – fakad ki nekem egy másik potenciális ügyfél, aki a fentiekben vázolt offshore struktúrára a bvk. költségeinek másfél-kétszeresét költi el éves szinten, a bosszantóan újból és újból felmerülő rejtett költségeknek köszönhetően.

"Jó, jó ez a bizalmi vagyonkezelés, na de hát itthon van, vagyis szem előtt van" – hallom visszatérően olyanoktól, akiket még az sem rémít meg, hogy svájci bankjaik volt tisztségviselői "kilóra" adták és adják el még ma is az ügyfél információkat az arra éhes államoknak, kormányoknak. Ezek a "whistleblower" névre hallgató önkéntes informátorok "áldásos" tevékenységüket csak a legritkább esetben túlfejlett szociális igazságérzéstől vezérelve, sokkal inkább igen magas vérdíjért űzik, hihetetlen károkat okozva nemcsak a számlatulajdonosoknak, de az őket alkalmazó bankoknak és végső soron a svájci ország imázsnak is. Másfelől, önmagában az a tény, hogy a bvk., noha nem szükségszerűen, de tényszerűen nagyrészt valóban itthon folyik, nagyobb önfegyelmet és körültekintést feltételez a vagyonrendelő és a vagyonkezelő részéről is. A rendszer, bár rendes üzemmódban diszkrét és bizalmas, adott esetben nyitott könyv a konkrét ügyben vizsgálódó és arra feljogosított hatóságok számára.

"Csak nem gondolod, hogy egy élet munkájával összeszedett vagyonomat egy vad idegenre fogom átruházni!" – háborodik fel az a 70-en felüli igazi "self made man" vállalkozó, aki a mai napig is kézi irányítással igazgatja több milliárdot érő és 50-60 embert foglalkoztató (azaz 50-60 családot érintő!) üzemét, és akinek az a legnagyobb problémája, hogy nem tudja kinek átadni a staféta botot, vagyis retteg attól, hogy halálával az egész életműve is heteken belül összeomlik. A "tervezett generációváltásról és az azzal együtt járó tervezett hagyaték átadásról" tőlem hall először, de abban is valami úri huncutságot lát mindaddig, amíg ki nem mondatom vele azt, amit a szíve mélyén már sok éve érez, hogy ti. a tizenöt éve Kaliforniában IT mérnökösködő fiának esze ágában sincs hazajönni és vinni tovább a boltot, kisebbik fia pedig leginkább csak a havi apanázs egyre növekvő összegében érdekelt. Az élet azonban sokszor olyan döntések meghozatalával szembesít minket, amiket egész életünkben reméltünk elkerülni. Ez is egy ilyen döntés lesz.

A következő bejegyzéssel visszatérünk a bvk. egyes elemeinek tételes bemutatására és a vagyonrendelés sajátosságaival fogunk kicsit megismerkedni.