Mit jelent az aktív vagyonkezelés?
Az aktív vagyonkezelés elsősorban a kezelt vagyon vagyongyarapítási célú befektetését szolgálja a bizalmi vagyonkezelő (üzletszerűen működő vagyonkezelő vállalkozás) speciális szakértelmének felhasználásával.
A trust ilyen típusú felhasználása erős hasonlóságot mutat a befektetési alapokkal, ahol a befektetési alapkezelő tudására alapozva a befektető átruházza az alapra a pénzt, értékpapírt, ingatlant és befektetési jegyet kap cserébe, amit sikeres befektetés esetén hozammal növelt értéken válthat vissza vagy adhat el. Jelentős hasonlóság mutatkozik továbbá a portfóliókezelési tevékenységgel is, ahol a szakértelemmel bíró portfóliókezelő jogosultságot kap, hogy a tulajdonos értékpapírszámlájának terhére értékpapír-tranzakciókat hajtson végre, a szerződésben rögzített korlátozásokkal.
Mi a különbség az aktív és a passzív vagyonkezelés között?
Az aktív vagyonkezeléssel szemben a vagyonkezelés irányulhat a rendelt vagyon őrzésére, értékének és állapotának megóvására is, ez esetben passzív vagyonkezelésről beszélünk.
A vagyonkezelés passzív formája sok hasonlóságot mutat a letéttel, de attól eltér több tekintetben is. A letét tárgya viszonylag korlátozott, ellentétben a bizalmi vagyonkezeléssel, amelynek tárgya bármilyen forgalomképes, birtokba vehető dolog lehet. A letéttel ellentétben a bizalmi vagyonkezelés a puszta őrzésen kívül egyéb kötelezettségeket is ró a vagyonkezelőre, akinek a rá bízott vagyont kezelnie is kell.
A passzív vagyonkezelés egy sajátos megoldást kínál arra az esetre, ha valaki az üzleti életből meghatározó köztisztviselői vagy politikusi pályára vált. Érthető módon az nem várható el, hogy bárki a korábban megszerzett vagyonát, vállalkozását szükségtelenül, adott esetben áron alul értékesítse, ugyanakkor az összeférhetetlenséget is célszerű lenne kizárni. Az Egyesült Államokban bevett gyakorlat a „blind trust” alkalmazása a fenti esetekben, azzal, hogy külön jogszabály határozza meg a kvalifikációs feltételeket és a feltételek betartását külön bizottság ellenőrzi. A blind trust alapkövetelménye, hogy a bizalmi vagyonkezelő független, tevékenységét üzletszerűen végző szervezet legyen, amely sem közvetlen, sem pedig közvetett módon nem állhat a vagyonrendelő ellenőrzése alatt.
A vagyonkezelőnek teljes körű jogosítványa kell, hogy legyen a kezelt vagyon kezelésére és elidegenítésére, és nem konzultálhat a vagyonrendelővel a hatáskörébe tartozó kérdéskörökben. Még az egyes tranzakciók utáni értesítés lehetőségét is ki kell zárni az adóbevalláshoz szükséges információk megadásán kívül. A fentiekhez hasonlóan a blind trust alkalmazható a privát szektorban is, olyan esetekben, amikor a munkavállaló vagy vezető tisztségviselő új pozíciója és a korábbi befektetései között összeférhetetlenség mutatkozik. Ez a megoldás leginkább a tőzsdén jegyzett cégek vezető tisztségviselői számára jelenthet megoldást a bennfentes kereskedelem gyanújának elkerülése érdekében.
3 példa az aktív vagyonkezelés esetére
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok számos pénzügyi művelet terén hasznosnak bizonyultak.
Szindikált hitelezés
A trustot jellemzően alkalmazzák a hitelezők, szindikált hitelezés esetén. Ilyenkor nem egy, hanem több hitelező nyújt kölcsönt az adósnak. A hitelezők nem közvetlenül az adósnak teljesítenek, hanem a trust közbeiktatásával, azaz az adós a trust őreként eljáró trustee-nak köteles teljesíteni.
Előnye a konstrukciónak, hogy hitelezőként egyetlen személy, a bizalmi vagyonkezelő lép fel, aki lehet valamelyik hitelező is, és aki így ellátja az összes többi hitelező képviseletét, valamint lebonyolítja az adminisztrációt.
Ez a megoldás a bizalmi vagyonkezelés speciális szabályaira, és a bizalmi vagyonkezelő lojalitási kötelezettségére tekintettel nagyfokú garanciát jelent a feleknek a hitelszerződés szerződésszerű teljesítésére. Továbbá, a hitelezés kockázatának és adminisztrációjának csökkenése a költségek csökkenését is eredményezheti.
Vállalati reorganizáció
A bizalmi vagyonkezelés egy speciális formája felhasználható vállalati reorganizáció esetben is, ahol az adós gazdasági értelemben már fizetésképtelen helyzetben van, de egy új hitel folyósításával a gazdálkodása helyreállítható, és ezzel biztosítható a korábban keletkezett tartozások visszafizetése is. Miután az új hitelt adó személy lényegesen magasabb kockázatot vállal, részéről csak akkor van értelme a hitel nyújtásának, ha az új kötelezettség kedvezőbb kielégítési pozícióba kerül a korábbi kötelezettségekhez képest.
Erre azonban a magyar csődjog – egyelőre – nem ad lehetőséget, egy jól megszerkesztett bizalmi vagyonkezelési szerződés azonban megoldást jelenthet a problémára. Az adós a célhoz kötött új hitelt bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, mint vagyonkezelő kapja meg, így a hitel és az annak felhasználásával történt beszerzések nem az adós, hanem a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába kerülnek, ami egy esetleges felszámolási eljárás esetén a trust kedvezményezettjeként kedvezőbb pozíciót biztosít a többletterhet vállaló hitelezőnek.
Értékpapírosítás
A bizalmi vagyonkezelés felhasználható értékpapírosítási tranzakcióban is, ahol gazdasági értelemben a kezelt vagyon, jogi szempontból nézve a kedvezményezetti pozíció kerül értékpapírosításra. Ezáltal a jellegénél (pl. nagyméretű vagy értékű és ezért kevésbé forgalomképes vagyontárgy vagy értékpapír kibocsátási tilalom alá eső társasági formában lévő tagsági jog) fogva nehezen piacra vezethető vagyontárgy forgalomképessé és az üzleti tust kedvezményezetti pozíciója átruházhatóvá tehető.
A bizalmi vagyonkezelés értékpapírosítási tranzakcióban történő felhasználása a gyakorlatban úgy képzelhető el, hogy a vagyonrendelő az értékesíteni kívánt vagyontárgyat, jogot vagy követelést bizalmi vagyonkezelésbe helyezi, a bizalmi vagyonkezelővel együttműködve a kedvezményezetti pozícióhoz kapcsolódóan értékpapírt bocsát ki és azt forgalomba helyezi.
Az értékpapír fedezetét a kezelt vagyon szolgáltatja, míg a vagyonkezelés sikerének biztosítékát a vagyonkezelő szakértelme és a működésére vonatkozó zárt szabályrendszer jelenti.
Mik az aktív vagyonkezelés előnyei?
Az aktív vagyonkezelés előnye abban rejlik, hogy sokkal tágabb körű és szofisztikáltabb lehetőségeket kínál mind a rendelt vagyon tárgya, mind a lehetséges működési területek meghatározása, illetve korlátozása, mind pedig a kedvezményezettek köre és a juttatások időzítése szempontjából.
A truston keresztül történő aktív befektetési tevékenység további előnye a teljes diszkréció, ugyanis a piacon a bizalmi vagyonkezelő jelenik meg és nem kell felfednie, hogy kinek a javára jár el.
A vagyonrendelő ezért úgy tud befektetni, hogy a piac számára rejtve marad a tényleges tulajdonos személye.
Mire kell figyelni az aktív vagyonkezelés során? Milyen buktatói lehetnek?
Aktív vagyonkezelés során tekintettel kell lenni a vagyonrendelő kockázatviselési hajlandóságára, valamint a kezelt vagyon védelmére. Erre tekintettel fontos, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben rögzítésre kerüljenek a vagyonkezelési irányelvek, amely mentén a bizalmi vagyonkezelő végzi az aktív vagyonkezelési tevékenységet.
A bizalmi vagyonkezelési szerződésben rögzített irányelvek alapján biztosítható, hogy az aktív vagyonkezelés mindenkor megfeleljen a vagyonrendelő akaratának, és a kezelt vagyon mindenkor a vagyonrendelő által meghatározott befektetési kockázatnak legyen kitéve.
Milyen esetekben és kinek ajánlott az aktív vagyonkezelés?
Bizalmi vagyonkezelés esetében aktív vagyonkezelés ajánlható mindenkor abban az esetben, amikor a vagyonrendelő célja a kezelt hasznosítása, gyarapítása. Ebben az esetben szükséges rögzíteni a vagyonkezelési irányelveket, amelyek alapján a bizalmi vagyonkezelő jogosult végezni az aktív vagyonkezelési tevékenységet.